A Security Operations Center as a Service (SOCaaS) egyre több vállalatnál kerül napirendre, hiszen a kibertámadások száma és kifinomultsága folyamatosan nő. Egy SOC szolgáltatás képes 0–24 órában költséghatékonyan monitorozni a rendszereket, észlelni a gyanús eseményeket, majd riasztani vagy akár reagálni is az incidensekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a SOC önmagában minden biztonsági problémát megold. Egy SOC működése ugyanis soha nem önmagában álló tényező: a szolgáltatás hatékonyságát alapvetően meghatározza a megrendelő szervezet informatikai felkészültsége és érettsége is, de ez akár a SOCaas szolgáltató segítségével közös munkában növelhető, elérhető lehet. A következő cikk azt járja körül, hogy egy SOC szolgáltatásra előfizető cégnek milyen feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy a szolgáltatás eredményesen és hatékonyan működjön.

Az ügyfél informatikai felkészültsége: a közös felelősség alapja

Hiába a legfejlettebb SOC technológia és a legképzettebb elemzők, ha a védendő környezetben hiányoznak az alapvető biztonsági kontrollok, naprakész rendszerek vagy a megfelelő naplógyűjtési képességek. Olyan ez, mintha egy biztonsági őrnek egy világítás és kamerák nélküli telephelyet kell őriznie éjjel: az észlelés lehetőségei drasztikusan csökkennek egy ilyen helyzetben. A SOCaaS tehát nem varázspálca, hanem egy erős nagyító és riasztórendszer, amely csak akkor működik jól, ha van mit nagyítania és van mire riasztania.

Az ügyfél IT biztonsági felkészültsége több rétegből áll, és ezek mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy a SOC valóban értéket teremtsen. Ide tartozik például:

1. Az IT eszközök és rendszerek naprakészsége (patch management): ha a szerverek és munkaállomások hónapok óta nem kaptak biztonsági frissítést, akkor a SOC legfeljebb azt tudja jelezni, hogy a támadók kihasználták a rést. A megelőzéshez elengedhetetlen a rendszeres és következetes frissítés.
2. A naplózási és monitorozási képességek: a SOC csak abból tud dolgozni, amit lát. A SOCaaS bevezetés kulcslépése az adatforrások (naplózó és felügyeleti eszközök) strukturált bekötése. A „ki, mikor, honnan, hová” kérdésekre adott válaszok döntik el, kimutatható-e a valódi kockázat és gyorsan korlátozható-e a támadó mozgása. Ha a kritikus rendszerek nem küldenek naplókat, vagy a naplózás nincs megfelelően konfigurálva, akkor a SOC vakfoltokkal küzd.
3. Hálózati szegmentáció: ha minden eszköz egyetlen, „sík” hálózatban van, akkor egy támadó könnyen mozoghat oldalirányban (lateral movement). A SOC ugyan észlelheti a gyanús mozgásokat, de a védekezés sokkal nehezebb lesz. A kritikus rendszerek hálózati szeparálása ezért kulcsfontosságú.
4. Hozzáférés-kezelési szabályok érettsége: a túlzott jogosultságok, a közös fiókok vagy a gyenge jelszavak mind olyan kockázatok, amelyeket a SOC nem tud helyettünk megszüntetni.
5. Eszközleltár és asset management: ha a szervezet nem tudja pontosan, milyen eszközöket kell védeni, a SOC sem tudja hatékonyan monitorozni azokat.
6. Biztonsági konfigurációk és hardening: a rendszerek alapvető biztonsági beállításainak áttekintése és finomhangolása (pl. felesleges szolgáltatások kikapcsolása) szintén kulcsfontosságú, hogy a SOC valóban a kritikus eseményekre koncentrálhasson.

Ha a fentiek hiányosak, a SOC nem kap elég adatot ahhoz, hogy időben észlelje a fenyegetéseket, vagy éppen túl sok zajt kell feldolgoznia, ami megnöveli a téves riasztások (fals pozitívok) számát.

De ezek a hiányosságok kezelhetőek, közösen, szakértői támogatással, projekt szerűen felszámolhatóak és kialakítható a hatékony SOC szolgáltatás működéséhez minimálisan szükséges színvonal.

A hatékony SOC működés tehát közös felelősség: a szolgáltató biztosítja a szakértelmet és a technológiát, az ügyfél pedig a megfelelő környezetet és alapfeltételeket.

Folyamatok és felelősök: a SOC jelzéseinek kezelése

Egy gyors és pontos észlelés mit sem ér, ha a vállalat nem tudja végrehajtani a szükséges lépéseket. A SOC riaszthat, de a tényleges reagálás sokszor az ügyfél feladata - mivel csak az ügyfél látja át saját üzleti folyamatai és csak ő tudja meghozni a szükséges információ birtokában a döntést a megfelelő/elégséges lépésről. Például:

• izolálni kell egy fertőzött gépet a hálózatról (tudjuk hogy baj van vele, de azt nem tudhatja a SOCaaS minden esetben hogy leválasztása milyen hatást/kárt válthat ki …)
• értesíteni kell az érintett üzleti területeket,
• dokumentálni kell az eseményt a jogszabályi előírások szerint,
• vagy akár jelenteni kell az incidenst a vezetés és a hatóságok felé. A gyors reagálás kulcsa tehát a szerepek és határidők tisztázása. Egyértelműnek kell lenni a szervezetben, hogy egy incidens esetén ki felel a döntésekért, ki végzi el az adott feladatot, kit kell bevonni, és kit kell tájékoztatni. Ugyanígy célszerű az SLA időket is rögzíteni: a triage időt (pl. 15–30 perc), az izolálási határidőt, az üzleti értesítés időablakát, és a visszaállítási célokat.

Ha ezekre nincs előre kidolgozott folyamat, kijelölt incidenskezelési felelős és gyakorlott csapat, akkor a SOC jelzései könnyen elakadnak a szervezetben. Egy jól felkészült szervezetnél ugyanakkor a SOC jelzései gyorsan átfordulnak konkrét intézkedésekké, ami nemcsak a biztonságot növeli, hanem az üzleti folytonosságot is védi.

Dokumentáltság és átláthatóság

A SOCaaS szolgáltatás akkor tud igazán hatékonyan működni, ha a szervezet rendszerei, folyamatai és szabályai dokumentáltak és átláthatók. Ez nem egy adminisztratív luxus, hanem alapfeltétel. Nem elég tudni, mi a felügyelt eszköz – tudni kell azt is, milyen üzleti folyamatot szolgál. Ha a SOC elemzői nem tudják, hogy egy adott szerver milyen üzleti funkciót lát el, vagy hogy egy adott alkalmazás melyik üzleti területhez tartozik, akkor nehezebb lesz megítélni, hogy egy észlelt esemény mennyire kritikus.

A dokumentáltság segít abban is, hogy a SOC és az ügyfél közötti kommunikáció gördülékeny legyen. Egy jól strukturált rendszerleírás vagy folyamatdokumentáció felgyorsítja az incidenskezelést, és csökkenti a félreértésekből fakadó késlekedést. A dokumentáltság tehát nemcsak a megfelelőségi auditok miatt fontos, hanem a SOC hatékony működése szempontjából is.

Biztonsági kultúra: a láthatatlan tényező

Végül, de nem utolsósorban, a szervezeti kultúra is meghatározó. A SOC nem helyettesíti a belső IT-biztonsági kultúrát, hanem kiegészíti és erősíti azt. Egy olyan vállalatnál, ahol az IT-biztonság „csak az IT dolga”, sokkal nehezebb lesz a SOC jelzéseit komolyan venni és gyorsan reagálni. Ezzel szemben, ahol a biztonság közös felelősség és az üzleti területek is értik, miért fontos a gyors reakció, ott a SOC valóban értéket teremt. A biztonsági tudatosság, a rendszeres oktatás és a vezetői támogatás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a SOC ne csak technológiai szolgáltatás legyen, hanem a vállalat biztonsági ökoszisztémájának szerves része.

Összegzés

A SOCaaS szolgáltatás hatékonysága nem kizárólag a szolgáltató kompetenciáján és technológiáján múlik. Legalább ilyen fontos az ügyfél informatikai felkészültsége is: a rendszerek naprakészsége, a naplózás és monitorozás minősége, a hálózati architektúra, a hozzáférés-kezelés, a belső folyamatok, a dokumentáltság és a szervezeti kultúra és a rendelkezére álló szakemberek tudása és elérhetősége. Jól felkészült ügyfélkörnyezet nélkül a SOCaaS csak egy drága riasztórendszer lesz, felkészültséggel viszont látványos kockázatcsökkenés és üzleti stabilitás érhető el.

A SOC és az ügyfél közötti kapcsolat olyan, mint egy partnerség: mindkét félnek megvan a maga felelőssége. Azok a cégek, amelyek tudatosan építik fel saját biztonsági alapjaikat, sokkal nagyobb értéket tudnak kihozni a SOC szolgáltatásból, és valóban mérhető üzleti előnyöket érhetnek el.

Ha szeretnéd megtudni, hogyan támogathatja a szervezeted egy SOC szolgáltatás – akár a NIS2 megfelelés biztosításában is –, kérj ingyenes konzultációt az Andrews szakértőitől.